Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére - hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba.
Az elmúlt ezer év legjobb tíz éves szakaszán vagyunk túl, legalábbis sosem volt korábban ekkora gazdasági hátszele Magyarországnak - írja blogjában Zsiday Viktor befektetési szakember.
Visszalépett a magyar kormány abból az uniós programból, amely révén az ország mintegy 900 millió forintos vissza nem térítendő EU-s támogatást kaphatott volna gyors- és PCR-tesztek vásárlásához – írja a Népszava az Európai Bizottság Ujhelyi István szocialista EP-képviselő kérdésére adott válasza alapján.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly, 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.
Idegsejteket védő, gyulladáscsökkentő új gyógyszerjelölt vegyületcsalád fejlesztésén dolgoztak uniós támogatással több mint négy éven át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.
Nemcsak a régebbi lakossági napelemes és megújuló energiás EU-pályázat aktuális folyósításait állította le a kormány az év végéig előírt költségvetési takarékosság miatt, amint azt a Portfolio elsőként megírta, hanem például a tavasszal elindult Újraindítási gyorskölcsönét is – tájékoztatta a Népszavát egy érintett vállalkozó, aki majdnem megkapta a folyósítást. A lap által jelzett brüsszeli pénzátutalási felfüggesztésről azonban szó sincs, a Portfolio megbízható információi szerint mind a napelemes, mind az újraindítási gyorskölcsönös, mind egy harmadik, MFB-n keresztül koordinált hitelalapú termékben csak idén év végéig érvényes a kifizetési stop, aztán a jövő év elején a 2022-es büdzsé terhére ezeket már mind ki lehet fizetni. Frissítés! Szombat délutáni közleményében az MFB azt hangsúlyozta, hogy zavartalanul folyik az említett hitelkonstrukciókban is az esedékes folyósítások kifizetése, így tehát még a jövő év elejéig sem kell várnia a folyósítási fennakadásról esetlegesen levelet kapott érintetteknek.
Októberben az építőipari termelés volumene 1,1%-kal meghaladta az előző havi szintet. A friss adat javítja az összképet, hiszen a gyengécske nyár végi teljesítmény óta emelkedett az ágazat kibocsátása, ám a korábbinál lassabb trendből a mai adat sem jelent kitörést.
Hétfőn délután 5 órakor megnyílt hat dunántúli megyében a több mint 200 milliárd forintos keretösszegű lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési uniós pályázat. A következő hetekben az ország összes megyéjében és Budapesten is megnyílik majd a pályázat, amely az egyes térségekben 3-3 hétig lesz nyitva. Aki lemarad a mostani beadási körről, vagy esetleg valamilyen technikai ok miatt elutasítják majd a január-februári eredményhirdetéskor, jövő szeptembertől a második ütemben majd újra próbálkozhat.
Hatalmas esélyt kaphat Magyarországon a vidékfejlesztés a 2027-ig tartó új uniós költségvetési ciklusban, hiszen soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre a következő években a Vidékfejlesztési Programban – mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Kiemelte, ugyanakkor arra még nem lehet pontos választ adni, hogy a már meghirdetett források mellett milyen támogatásokra lehet a következő években pályázni, hiszen sok minden múlik azon, mit tartalmaz majd Magyarország most készülő stratégiai terve az új KAP-ban. Az azonban már biztos, hogy minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezések is lesznek, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára.
A Tesla visszavonta a Berlin mellett fekvő Brandenburgban tervezett akkumulátorgyárának állami támogatására benyújtott kérelmét - közölte pénteken a gazdasági minisztérium szóvivője.
A friss gazdasági adatok alapján felosztotta az Európai Bizottság a tagállamok között a 2022-re járó 11 milliárd eurónyi REACT-EU forrást és kiderült, hogy Magyarország folyó árakon 104,4 millió euróra lesz jogosult, ami a mostani 370 körüli euróráfolyam mellett mintegy 38,6 milliárd forintnyi kohéziós politikai támogatást jelent.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Unió 2022-es uniós költségvetését, ami az összes kötelezettségvállalást 169 515,8 millió euróban, a kifizetéseket pedig 170 603,3 millió euróban határozza meg - közölte az uniós parlament szerdán.
Ha januárban tényleg elkészül az EU Bírósága a jogállamisági rendelet értékelésével, és azt jóvá is hagyja, akkor a most megindított levelezéssel március második felében a tagállamok már szavazhatnának is a büntetés kivetéséről Magyarország és Lengyelország kapcsán – vázolja cikkében a 444.hu, amely megszerezte az Európai Bizottság által múlt pénteken a magyar kormánynak küldött információkérő levelet. A lap elismeri azonban, hogy az EU-pénzekről szóló március végi szavazás a tagállamokat tömörítő Tanácsban annyira feszített menetrendet jelent, így inkább csak elvi fenyegetésnek tűnik.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.